Annak ellenére, hogy az időjárás semmi jóval nem kecsegtetett, sőt, a megemlékezés közben is többször eleredt az eső, szép számban vettek részt, a Szatmárnémeti RMDSZ, a Magyar Ifjúsági Kezdeményezés, és a Szent István Kör által szervezett emlékünnepen, hogy fejet hajtsanak az 1849-ben Aradon kivégzett 13 honvéd tábornok, valamint a magyar szabadságharc és forradalom összes vértanújának emléke előtt.
Gnándt Zoltán történelem tanár, a 10-es Számú Általános Iskola igazgatója köszöntőjét követően elsőként Ft. Hársfalvy Ottó, római katolikus lelkész, helynök, főesperes mondott beszédet. A szabadság nemzetek fölötti – kezdte a plébános. „Nem lehet pénzen megvenni, sokszor véráldozat árán lehet csak megszerezni. Amikor az aradi vértanúkra, illetve Szatmár vértanújára Gonzeczky Jánosra emlékezünk, azért imádkozunk, hogy mindazokat, akik harcoltak, éltek és meghaltak a szabadságért jutalmazza meg az örök élettel az Atyaisten.”
Ezt követően Kiss József református lelkipásztor, egyházmegyei főjegyző a magyarok golgotájaként utalt Aradra és az ott 170 évvel ezelőtt megtörtént eseményekre. Elmondta: „Talán ahogy akkor nem értették meg az aradi tizenhármat, úgy mintha ma sem egészen értené Európa a magyar nemzetet, annak törekvéseit. Éppen ezért ma, az imádság lehet az egyetlen fegyverünk, ezért imádkozzunk népünkért, nemzetünkért, az egész világért.” – fogalmazott a lelkipásztor.
Ezután a Szatmárnémeti Református Gimnázium IX. B osztályos diákja, Papp Vivien szavalta el Ady Endre Október 6. című versét.
A szavalatot követően Turos Lóránd szenátor ünnepi gondolatait és az aradi eseményekről szóló történeti összefoglalóját hallgatták meg az egybegyűltek, majd a Kölcsey Ferenc Főgimnázium diákja, Liszkai Krisztián, Pete László Miklós Arad című versét mondta el.
Végül a koszorúzást megelőzően Dr. Sütő Zsolt tanár, történelmi előadást hallgathatták meg. Végül a jelenlévők elhelyezték a Zárda templom falán, a Gonzeczky János emléktáblája alatt a megemlékezés koszorúit. A koszorúzáson a 44-es számú Dsida Jenő cserkészcsapat működött közre.
Zárásképpen az egybegyűltek előbb a Szózatot, majd nemzeti imánkat is elénekelték.